PART DEUX: BHTCS
Azután, elköltve ebédemet, arra gondoltam, miért is ne menjek el az éccakai túrára. Így hát fölhívtam VadMalacot, s +beszéltük, hogy találkoztunk a Moxván. A 63-as buszon rajtunk kívül nem utazott más túrázó. Nagykovácsiban a rajtnál fogadott az első kellemes meglepetés: ÜLVE tölthettük ki a nevezési lapokat. 19.05-kor rajtoltunk tehát, mikor is csatlakozott hozzánk Csokitakarok és egy túratársa. A Nagy-Szénás egy jó kis bemelegítő rutinfeladat volt, az említett pontőr szemmel láthatólag teljes lelki békével tűrte az ácsorgást. Különösebb gondot a Kutya-hegy sem jelentett, a nyomokat követve arra mentünk, amerre a gradiens a legnagyobb volt. A Meszes-hegyet is megleltük tévelygés nélkül, köszönhetően VM előzetes terepbejáró túrájának. (Ebola hangról megismert a sátorban :)) Innen … khmm.. jutottunk el a Nagy-Kopaszra, ami újabb szép élményt okozott, hiszen még sosem jártam magán a csúcson. A Kopasz-erdő-tető picit nehezebb volt, tekintve, hogy a jelzést is alig bírtuk követni a ‘faipari munkálatok’ nyomai miatt :((. (De a vége ki volt szalagozva). A Fekete-fejen én eddig csak éjszaka jártam – most másodszor – , lefelé a lejtőfóbiám miatt 5 perccel a többiek előtt indultam, így egyszerre értünk le 🙂 .Itt csatlakozott hozzánk Groba is. A Hosszú-erdő-hegynél a könnyebb utat választottuk, lefelé kerültünk a Remete-szurdok bejárata felé (A csúcson kellemes meglepi volt a forró tea!). A Remete-hegyi mászásnál nem az emelkedővel volt a baj, hanem hogy teljesen le volt fagyva, egyfolytában attól féltem, hogy kicsúszik alólam a lábam. Innen már csak az unalmas kéket kellett végigjárni a Zsíros-hegyig, ahol a ‘jókedvű’ társaság kijelentette, hogy rajtunk kívül már csak egyvalaki hiányzik, és őt megölik, ha odaér. A célba 5.14-kor érkeztünk meg, ahol kifogyhatatlan mennyiségű virsli és tea várt, a fűtött szobában (sőt, padlófűtés volt, így a vizes cipők is megszáradtak!). A szervezéssel maximálisan elégedett vagyok, talán csak egy apróság: a ‘menetkarton’ hátulján szép volt a medve, csak éppen a bélyegzőlenyomatok nem láthatók tőle, pedig elég klasszak.
u.i. Jövőre magasság szerint, utána pedig ABC-sorrendben rohamozzuk majd a csúcsokat.