Pár napja felhívtam Macsát, hogy ugye megy a túrára? Persze mondta pont hívni akart, hogy menjünk együtt-) . Na ez szerencse mert ha bírom tartani a tempóját sokkal rövidebb távval megúszom lévén Macsa nagy ismerője a terepnek.
Mire a rajtba értünk négy fősre duzzadt a csapat. Fridman, Geri, Macsa, én.
6:50-kor sikerült is elrajtolnunk és persze jelzetlen úton hagytuk el Nagykovácsit, hogy feljussunk a Nagy-Kopaszra (559 m ). Fél óra alatt fent is voltunk. Mi. A pontőrök viszont még nem. Már pont indultunk volna mikor megérkeztek. A következő hegy a Fekete-hegy volt ( 463 m ) persze ide is jelzetlen úton jutottunk el. Nagyon szép lehet onnan a kilátás. El is határoztam, hogy visszamegyek valamelyik nap és megnézem. Következett a Hosszú-Erdő-hegy. Egy darabig szekérúton ( persze jelzetlenen ) haladtunk de mivel az elkanyarodott így Macsa egyenesen futott tovább Máriaremete fényi felé. Ő tájfutó volt én nem. Ő biztos élvezte én szítkozodtam….Szerencsére nem volt hosszú szakasz és hamar elértünk az országutat. Itt Macsa felvette az előre odakészített palackját. Hegyre fel megcsodálhattuk az erdő széli gyönyörű házakat. Az egyik kertben egy óriási mű hóember is volt-).Brutál emelkedő után felértünk a tetőre. A pontőrök éppen szelídgesztenyét sütöttek. Sajnos még nem volt készen így szomorúan de tovább álltunk. Leereszkedtünk a Remete-szurdokba majd a túloldalon fel a sziklákra. Tüdö kiköptető emelkedö. Szerencsére a tetején ott vár minket a következő pont így kifújhattam magam. Pilóta kekszet kaptunk. Ez volt a Remete-hegy ( 424 m ). Innen csak egy macska ugrás a Kálvária-domb ( 388 m ) ahol Ebola és a forró tea várt minket. Mivel pirosan villogott a footpad ledje elemet cseréltem de a csere elem totál lemerült volt. Mivel nem akartam váratni a többieket, hagytam az egészet. Zsíros-hegyig ( 424 m ) gyorsan telt az idő, hamar ledaráltuk a távot. Két ifjú hölgyet találtunk a ponton. Próbáltam bekéreckedni a sátorba de nem álltak kötélnek. Lehet, hogy mégis meg kellett volna borotválkoznom? Nagy-Szénáson ( 550 m ) metsző szél fogadott minket így gyorsan gurultunk tovább a kéken majd a kék + on. Szabályos keréknyom visz fel a Kutya-hegyre ( 558 m ). Fura ez régen nem volt. Hamarosan elértük a legnagyobb létrát amit vad kerítés fölött valaha láttam. Macsa és én megmásztuk, a szemfüles Geri észrevette hogy a kerítés megvan bontva így ők átsétáltak. Az utolsó ellenőrző pont következett Meszes-hegy ( 381 m ). Irány Nagykovácsi. Fridman és Geri itt ellépett tőlünk. Talán revansot akartak venni rajtam a Magyar Vándoron elkövetett szökésem miatt? Lehet. Mindenesetre Macsával kedélyesen kocorásztunk utánuk és 6 perc késéssel be is értünk a célba Nagykovácsiba.
Nagyon jó ez a túra szerintem. Nincs kötelező útvonal. Van pár csúcs ahova nem visz jelzett út. Bármilyen sorrendben irányban mehetsz. Jó na!
4 óra 39 perc 34.1 km 1075 m szint 161 átlag 184 max pulzus ez volt éjszaka.