18:30 kor indultunk Elekkel a piros jelzésen ,fel a Nagy-Szénásra . (1.ep) Éppp,hogy beértunk az erdőbe ,már láttunk embereket előttünk menni .Ekkor hallottuk először a bagoly huhogást . Ahogy mentünk feljebb biztosak voltunk benne,hogy az előttünk haladók csinálják ,mert ez olyan mű huhogásnak hallatszott . Gyorsan felértünk a csúcsra kentük vágtuk a terepet térkép nélkül .Miután kigyönyörködtük magunkat a kilátásban tovább indultunk a Kutya-hegyre (2.ep)Annyira jól esett a futás ,hogy tulajdon képpen lefutottunk a hegyről .Na mehettünk vissza ,mert kimaradt a csúcs ,de itt még nem bántuk frissek voltunk belefért .
Ezután mentünk a távoli Meszes -Hegyre (3.ep) .Szerencsére itt is tudtam az utat a sárgán indultunk el ,majd a vadrácsot elhagyva kb 500m múlva egy jelöletlen út a kerités mellett végig . Sok túrázó jött szembe ,mindenki ott kezdett ahol akart ,nincs sorrend ,csak a pontok meglegyenek .Mi a legmagasabb hegyekkel kezdtünk direkt . Miután sikeresen megtaláltuk a pontot ,elindultunk vissza a sárgáig .
Mondtam Eleknek,hogy itt most átvágunk az erdőn ez is jelöletlen ,de jól futható volt . Miután a villanypásztoron átléptünk,és még éltünk tovább folytattuk utunkat . Jó pár kilit kellett megtennünk mig felértünk a Nagy-Kopaszra (4.ep) Itt 3 fiú fogadott minket épp főzték a teát bográcsban . Nagyon hangulatos volt ,főleg ahogy fújta a szél a nagy kilátót ,úgy nyikorgott ,hogy azt hittem mindjártössze omlik mint egy rozzant viskó .
Kicsit pihentünk mig hült a tea ,és megbeszéltük,hogy tök jól állunk időben . A négy legnehezebb hegy megvolt ,kevesebb mint három ó alatt.
Még volt öt csúcs amiből kettőt nemtudtam .
Elindultunk hát azt a nyomorult Fekete-hegyet megkeresni ,de sokat emlegetem azóta is !!! Annyi szép emlékem van róla ,hogy felkerült a fekete listámra 😉
Szóval jó tempóban mentünk lefelé ,majd a piros jelzésen összetalálkoztunk egy csoporttal .Rögtön lecsaptunk rájuk,mert ők a Fekete-hegyekről jöttek ,mutogatták a térképen a sok jelöletlen utat .
Tulajdon képpen értettük is , mégis eltévedtünk. Ezt leirni nemlehet mennyit kerestük .Több mint két órát, oda vissza árkon bokron .Fogalmunk sem volt,hogy hol vagyunk egyszer a Szarvas árok balján,másszor meg a jobbján voltunk. Mondtam Eleknek menjünk vissza a pirosra a kiinduló pontra ,itt letéptem egy fűszálat ,és azt tettem a térképre ,hogy távolságot mérjünk. Ekkor rájöttünk,hogy mégtovább kell menni .Persze ez idő alatt senki de senki nem jött arra ezért biztosak voltunk,hogy rossz helyen keressük. És arra is rájöttünk,hogy a Nagy-Szénáson sem emberek huhogtak ,meg valószinű a bokrokat sem ők rázzák -e pillanatban.
Nagy lendülettel nekiindultunk ,egyszer csak lámpa fényt láttunk ,egy túrázó!óó istenem megmenekültünk ,de szegény ember tán még a nevét sem tudta ,ő is órák óta bolyongott .Na mi meg magunkkal rántottuk ,mert akkor már sejtettük merre van a csúcs .. De arra nem volt ,igy az ember otthagyott minket ,azt mondta ő nemkeresi neki elege van..Ez a kijelentése rám is kezdett átragadni ,mondogattam is egy párszor ,de Eleknek mindig volt egy jobb ötlete,ami persze nem volt jó ….Na egyszer megint fényeket látok jó messze ,elkezdtünk kiabállni ,hahóóó hahhóó ,na jött a válasz neeeeküüünk kiaaaabáltoook ? iiigennn ,Tudjátok az utaaat? naaaaggggyábbbóól !
Hát ezt látnotok kellett volna megindultunk…. ,mivel út az nem volt gázoltunk át mindenen,, bokrokon,kidőlt fákon ,pocsolyákon,én még lehet egy alvó vaddisznón is átmentem . nemtudom de futottunk ahogy birtunk 🙂 semmi nemérdekelt, felérünk végre a nyomorult hegyre ..
A két fiúnak volt tájolója ,bár lehet az eggyik lány volt ,de ez most nemérdekes ,csak az hogy feljutottunk végre ..
Ezután két percre mindenhonnan világitó fények jöttek ,legalább huszan lettünk .
Itt találkoztunk először tapirkáékkal ,vele volt Balázs is (halálcillag)valamint Lőw A . Gyalogosan indultak a túrán,és csodálkoztam is ,hogy milyen jól elviselik egymást ! Igaz tapirnál volt a tájoló 😉
Megvolt tehát az ötödik hegy is ,itt hozzácsapódtunk egy társasághoz ,ők kivittek a Julianna majorig onnan ,már tudtam megint az utat.
Futni kezdtünk igy hamar elértük a Hosszú -Erdő -Hegyet (6ep)
Mi a gerincen mentünk végig ,mert az tünt biztonságosabbnak . A pontnál kaptunk sültgesztenyét ,és megindultunk lefelé a szakadék mentén.Ekkor jöttek felfelé Balázsék . Hamar leértünk ezen az életveszélyes helyen .
A Remete -Hegyre (7ep) igen meredek csúszós úton lehetett felmenni ,de a kék jelzésen könnyen megtaláltuk ,na meg tudtam is .
Itt is tábortűz és csodás kilátás fogadott mint eddig mindegyik csúcsról..
a Kálvária -Domb (8ep) Na igen ezt nemtudtam hol van ,nem is találtuk meg . Csak mikor már úgy egy órája bolyongtunk térkép kiterit stb minden megvolt akkor jöttek tapirkáék ,már messziről kiabáltak, cillagom !nem jó helyen vagytok. ők már fenn voltak a kálvárián.
Na aszonygya tapir menjünk vissza úgy 200 m aztán balra be ,és 20 lépést előre egyet balra ,huszat előre eggyet balra ..
Cillagom ha tudnád mennyit emlegettünk négykézláb a bokrok alatt 🙂
Kezdtek megint többen lenni ,igy gyorsan rátapadtunk egy párra ,ők szintén iránytűvel rendelkeztek !!
Az ő segitségükkel jutottunk fel a csúcsra. Itt is forró tea ,és csodaszép kilátás fogadott.Alattunk bányaszakadék .
Innen már a Zsiros-Hegy (9ep) volt csak hátra,ezt tudtam megint igy kentük vágtuk hamar oda értünk .
Még 4 óra előtt beakartunk érni ezért futottunk,ahogy birtunk lefelé . 3:53 kor nyitottunk ajtót a parókián .A célban megjegyeztem a Fekete-Hegyeket ,mondták,hogy ennyi nehezités kell . Sok igazoló lapot láttunk az asztalon , amin kevés pecsét volt ,igy kaptunk egy jó erős kézszoritó gratulát a teljesitésért .
Volt még forró leves ,és virsli a célban,de nem voltunk éhesek .Elek haza autózott ,én meg hazasétáltam .
Jövőre ha tudok újra eljövök ,és bosszút állok a Fekete-Hegyeken 😉