szia emberek,a BHTCS megint..
Kevés számú barátom és ennél is kisebb létszámú tisztelőm tudja,nem szokásom a túrák ismétlése.A 2017-es túranaptár a negyedik oldaltól a négyszáznegyvenötödikig túrákat sorol,ebből mazsolázok,inkább mindig az újra éhezve.Az átlagos ikonok nyolcvan-száz túrájához – vagy a szakállas vasutas tavalyi 199 –es darabszámú sétáihoz képest a szóra sem érdemes kategóriát céloztam meg,ami a teljesítménytúrázás 20-30 darab/év és hasonló nagyságú egyéb mozgolódásban nyilvánul meg.A béhátécsé azért egy kicsit más,erre rá lehet cuppanni,mint az unicumos pohárra vagy a füves cigire,mert év eleje van,ami télben nyilvánul meg.Nincs tömve az internet túrával,pláne éjjelivel,ami most sem a füles edényt jelzi,hanem a késő délutáni kezdést,ami alkonyatot sem jelent,szabályos sötét van.Nappali túráról csobbanok Nagykovácsiba,tömegközlekedésileg.Mások is erre törekednek,mivel körtúra és lazán haza lehetne reggel autózni,de a volán éjjeli járata is műxik.Ez persze csak azokra vonatkozik,akik abban a szerencsés vagy kevésbé örvendetes helyzetben leledzenek,ami a fővároshoz köthető életvitelszerűen. Kispesti srác dumál rá erre a túrára,aki soxoros teljesítő,a rádió munkatársa,nőket és végső megoldást hoz magával félhat után.Okostelefonok és GPS segedelmével állítunk össze útvonalat a szembeni kávéházban,ahol sör nincs,csak üdítő,kávé,vodka..a hölgy mosolyog,azért az üzlet felejthető kategóriát kap tőlem.És elindul a menet,egyelőre a fényárban úszó nagykovácsi utcán,az ebről elnevezett hegy felé.Bár nem osztottuk meg kevéske tudásunkat –hogyisne,majd elosztogatjuk és nem marad –mások is tartanak erre,a lakott részek után már a fejlámpa jótékony világa rejti arcukat,azért mindenki mindenkinek köszön,mert így szokás éjjel az erdőben,nappal nem feltétlenül..Gallyakon és kidőlt törzseken bukdácsolunk,fölfelé törexünk,csúcs kell,mert ott a pecsét.A két csaj bírja,egyedül a szakállas küzd a szinttel,bemelegedés van,azért pontot is találunk,pecsét is kerül,cukorral és pontőrrel,aki magányos,mert mindenki rohan,eleje van a távnak még..aztán lefelé,az egyik nő borul,mert csúszik a sár,nem hóba esett.Életben marad és folytatja,de nyög hozzá..van ilyen,éltem át hasonlót néhányszor,volt,hogy nem lehetett tovagolni,mert olyan mértékűt produkáltam,hogy a traumatológus szájában összefutott a nyál..A Kutya hegy után a Meszest célozzuk,ide már jártabb utat fogunk,séta,sokan elfutnak mellettünk,még többen szemben,el is tévesztjük,mert szövegelés van egymással és ápolás lelkileg,sikerül visszakorrigálni a navigálást és a pontőr is ott van még..mert negyed nyolc,egy óra alatt két stempli,nem lesz mindig így,sejtjük,mert az Icuka épülete lefelé és aztán föl van,röviden..ezt választjuk,gyalogos ösvény,igen kedvez a halálra rémülésnek és az aggódásnak,úgy lefelé,mint fölfelé.Megoldjuk,és megvan,a tea elfogyott,de bélyegző van..meggyurmázom a sérültet,annál szívesebben,mivel nőből van..hálásan köszöni,lehet,hogy tényleg jólesett neki..Sokat nem piszmogunk,még messze van az a ház,ami szintén nőről van elnevezve,az következik,de előtte a Zsíros..A vártnál könnyebben érjük meg,itt megbeszélés és vadvíz fogyasztása után több részre oszlunk,mindenki a maga feje után..a sérülttel tartok,vagy ő választ engem,mint a legérettebbet,mert a többiek a kalandosabb utat járják..Anna vadászház,innen rugaszkodunk el a Telki hegynek,ahol gyér tűz,pecsét,pontőr és két társunk.Az ötödik elszakadt és lemerült,elemileg és bensőleg,feladás is szóba kerül..maradunk négyen,miután pár percet várakozunk,se telefon,se üvöltés az éjszakából,pedig kieresztem a hangom,az ércesebbiket,a solymári kutyák is válaszolnak..Gyerünk négyesben,két koronája a teremtésnek és kettő egyéb..a NagyKopaszt választjuk,a Csergezánnal és hegymenettel,sikeresen,izzadtan és csapzottan,feliratkozunk és bélyegeztetünk,elemet cserélek a lámpában és a GPS-ben,és otthagyom a Budai térképet,nem mintha szándékosan szemetelnék,de így sikerült..ha Te találtad meg,visszaveszem..innen a névtelen csúcs,a végsőre hagyatkozok,navigációs programja jobb,mint a garminé..vagy nem tudom használni,mert még csak néhány éve van a tulajdonomban.A piros háromszög-zöld kereszt kombináció megvan,még biciklit is írtak azóta hozzá,de honnan kell bemenni,fölmenni valamennyit,mert alig csúcs innen,464 az írott és 460 fölött mutat a műszer..izzadunk,de aztán a fejlámpák hosszú sora és a vörös fény,megvan ez is..szuszogunk rendesen,de inkább csak szokásból.Aztán a Hosszúerdő hegy,ezúttal Ady felől,házak között és fölfelé..megjárni hosszabb volt,két srácot szedünk össze,jönnek velünk remek tempóban,én a sérülttel kissé lemaradva,de látótávon..hatan kapjuk az érdemet a kőbánya tetején,dió,mandula és cukorka,előbbiek a kispesti piac termékei,utóbbi a szervezőké..aztán lefelé,kissé szigorú a pálya,a Remete folyóig,ahonnan menj föl,mert arra van a Kerek hegy,csak előtte izzadj,égess zsírt,ugattasd a környéki ebeket,akiket zavar a lihegésed..iskolás arcok faggatnak,kerülnek el és maradnak el idővel,a végső megoldás vezeti a hatfős színtársulatot,mogyorós csokival kenyerez az új ismerős,kis elgabalyodás és keserves mászás után a Kerek hegy teteje,ide nincs út,nagyon nem vezet semmi,az útépítő cégek és a Magyar Út sem mászik –mászott még ennyit..hacsak ez a beszámoló nem ad lökést a természetvédelembe ékelődő építészetnek..mert biztosan van innen kilátás,csak uniós pénz legyen,elegendő,mert lopni is kell..jó,legyen szervezési költség a neve,de ez a nagyobbik rész a két félből..Persze csak itt a Kárpátok öblében,mert máshol mindenütt minden rendben van..sőt..Nna menjünk,mert a cél következik,csak merre is..?visszatörtetünk vadsertések módjára,túratársnőnk hősiesen haldoklik – a sérült -,de már enged a feszkó,lazul a táv,ismerőssé fajul a jelzés,és Nagykovácsi,ami közepében ott az öregiskola..biztosan nyugdíjasokat képeznek aktívakká..tornaterem és toalett,díjkiadás és zacskós leves..ötödik társunk telója továbbra sem..csak reménykedünk,nem alaptalanul,mert már a pesti buszon bejelentkezik,miszerint minden a legnagyobb rendben..
Kiváló szervezés,remek helyszínek,nehéz terep a hóhiány ellenére,remek versenyzőgárda és a pontőrök is igen szépen sátraztak..mindenkinek itt a helye,akár többször is,mert mindig más..