BHTCS 2018
2018.01.06-07.
Mivel Bp-en voltam aznap, úgy gondoltam, jó évindító lenne egy éjszakai tájékozódási túra. Sajnos a tavalyi Kék Balaton 100 óta nem mentem értékelhető távot, így a cél a szintidőn belüli teljesítés volt.
Úgy terveltem ki, hogy óramutató járásával ellentétesen megyek, amit korrigálok majd a 3, rajtban megismert csúccsal. Szerencsére nagy kitérő nem kellett. 18.36-kor indultam egyedül (szinte végig egyedül mentem), elsőként a Kutya-hegyre. A S sávról letérés után elég sok kidőlt fa volt, azok kerülgetése, átmászása miatt lassabban értem a csúcsra a tervezetnél. Innen viszont jó úton lehetett haladni a Meszes-hegyre. Itt már időben is jól álltam.
A hegyről le- és az Ilona-lakra vezető felút is meredek volt, jól megdolgoztatott. Pár perces teázás után már indultam is tovább, kellemes út volt a Zsíros-hegyig. Ezután volt az első meglepetés-csúcs, a Telki-hegy, ahol max a villanypásztor megtalálása volt a nehézség. De ezzel se ment el sok idő.
Szinte toronyiránt felfelé utat választottam a Kopaszra, hát, húzós szakasz volt. Fent pár perc beszélgetés a pontőrőkkel és irány tovább a 2. meglepetés-csúcs, a Vörös Kecske-hegy. A hegy aljáig nem volt gond, a pont megtalálása már kicsit problémás volt. De csak mentem felfelé és pár perc után csak meglett. Lefelé kicsit eltértem az előzetesen gondolt iránytól, így korrigálnom kellett árkon-bokron átkelve. 🙂
Egy földutat elérve innen a piros jelzésen legurultam Remeteszőlősre, ahol az egyik mellékutcáról közelítettem meg a Hosszú-erdő-hegyet. Itt éjfél előtt voltam, így kitűztem a fél 2-es beérkezést. Irány a Kerek-hegy. De előtte a Remete-hegyre való felmászás már eléggé nem hiányzott. De csak legyűrtem. A Kerek-hegyi pont hasonló volt, mint a Vörös-Kecske, toronyiránt fel mindenen át. Aztán csak megtaláltam a pontőrt.
Vissza ugyanígy a földútra, amin pár perc és Nagykovácsira értem. A faluban még 2,5 km-t kellett kutyagolni és 1.24-kor már a célban voltam.
6 óra 48 perc alatt sikerült legyűrnöm a kb. 34 km-t, ami számomra elég jó teljesítmény ahhoz képest, hogy túrázni és edzeni is régen voltam. Szép helyeket mutat meg a túra, a nem fix útvonal pedig ad egy kis pluszt a hagyományos túrákhoz képest. Nekem most is bejött (2003-ban és 2004-ben is teljesítettem, de persze már semmire nem emlékeztem az útról), remélem jövőre is tudok jönni!
Köszönet a szervezőknek!